Ott voltunk - A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Rendszer közös szakmai szimpóziuma, 2011. november 17., Budapest - Tanúsító védjegyekkel értékeink megőrzéséért

2011. december 02. péntek | Progresszív Magazin » 2011. évfolyam, 12. szám

A mai konferencia célja nemcsak az, hogy a termékek minőségéről és piacképességéről beszéljünk, hanem arról is, hogy milyen sikerek érték a Magyar Termék Nagydíj (MTN) Pályázati Rendszerben résztvevőket, illetve milyen lehetőségek vannak, hogy a magyar piacon és a világpiacon sikeresek legyünk – mondta nyitóbeszédében Széman György, az MTN ügyvivője.

Pozitív megkülönböztetés

„Szükség van megújulásra, innovációra és partnerségre. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) elmúlt másfél éve pedig ezt bizonyítja” – kezdte a beszédét Pintér István főigazgató. Elmondta, hogy a pozitív lista az NFH egyik olyan új kezdeményezése volt, amely iránt a kétoldalú tárgyalások során több EU-tagállam is érdeklődést mutatott és elismeréssel nyilatkozott róla.

„Fontos, hogy több vállalat felismerte a pozitív megkülönböztetés fontosságát, amihez a mi átfogó vizsgálatainkat kérik. A piaci részesedésük is nőhet ennek köszönhetően.”

Ezután Pintér István arról beszélt, hogy az NFH november 17-ével útjára indította a Nemzeti Fogyasztói Termékkosarat, amelynek célja azon – elsősorban Magyarországon előállított és forgalmazott – minőségi termékek összegyűjtése és ajánlása, amelyek a fogyasztók értékelése alapján minőségben és ár-érték arányban kiemelkednek. „Valljuk, hogy ezt az utat követve egy sokkal erősebb piaci egyensúlyt tudunk létrehozni Magyarországon a piac két szereplője, a fogyasztó és a kereskedő között” – zárta a beszédét a főigazgató.

Nincsen az EU-nak egy belső piaca

„Fenntartható fejlődés nem létezik, mert belementünk egy olyan versenybe, amelyben minden évben megduplázódik a környezetünk terhelése. És 2011-ben elértünk oda, hogy az európai gazdaság vegetációs állapotba került, vagy éppen talán haldoklik” – kezdte a beszédét Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának alelnöke.

Ezután arról szólt, hogy az EU ugyan azt mondja, hogy egy belső piac van, de ez nem igaz. „27 ország van, önálló kultúrával és gazdálkodással, továbbá önálló belső piacokkal. Nekünk tehát az EU külső piac ” – jelentette ki. – „És ezt mi sem bizonyítja jobban, mint amikor a kereskedelmi szabályozási törvényeket nézzük. Ami ránk kötelező, az például a franciákra nem. És erre konkrét példák vannak, főleg az élelmiszereken belül” – mondta, hozzátéve, hogy nem hisz abban, hogy 2000 kilométerről megéri élelmiszert Magyarországra szállítani, egy agráripari országba.

Fogyasztóvédelem: a négy hatóság helyett egyet

„Új fogyasztóvédelmi törvény lesz: egyszerűbb, átláthatóbb és szigorúbb, kemény büntetésekkel azokkal szemben, akik nem úgy működnek, ahogy kell” – tért rá végül a közeljövőre Szabó Zsolt. – „Ha például behozza valaki az olasz szőlőt, amelyben 16 szermaradvány van, akkor ne az egy üzletének egy napi bevételével büntessék meg 10 millió forintra, hanem 1 milliárdra, 500 millióra, 100 millióra vagy ne adj isten zárják be a láncot!”

Zárásként még új fogyasztóvédelmi hatósági struktúrát ígért, egybefogva a jelenlegi négy hatóság jogkörét. Megszüntetve azt a mai helyzetet is, hogy amikor egy fogyasztóvédő végigmegy egy üzlet sorain, megnéz egy adott terméket, akkor a minőségével nem foglalkozhat és lejárt terméket nem vehet le a polcról, nem büntethet, nem szabályozhat. „Ez nem megy!” – mondta Szabó Zsolt.

Miként lehetünk sikeresebbek?

A szakmai szimpóziumon ezt követően a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., valamint a TÜV-Rheinland InterCert Kft. előadásai hangzottak el – mindegyik arról, hogy a magyar vállalkozások miként lehetnek még sikeresebbek, itthon és külföldön. Végül pedig egy igazi sikertörténet került bemutatásra: a chocoMe Kft.-jé, amely tanúsított minőséggel rendelkezik és az értékeket közvetíti.

Progresszív Magazin